„A cigány gyerekek tanulni akarnak”

Irreálisnak és megalapozatlannak minősítette a Legfelsőbb Bíróság az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azon igényét, hogy a kaposvári önkormányzat zárja be a Pécsi utcai általános iskoláját, és az oda járó cigány gyereket küldje másik iskolába. A pert két évvel ezelőtt az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indította a kaposvári önkormányzat ellen, azt kifogásolva, hogy fenntart egy olyan iskolát, ahol szinte csak roma diákok tanulnak. Kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg a szegregációt és mondja ki, hogy a tanulókat hátrányos megkülönböztetés éri, továbbá kötelezze az önkormányzatot a jogsértés megszüntetésére. Egy évvel ezelőtt a Somogy Megyei Bíróság még az önkormányzat felelősségét állapította meg. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a cigány etnikai kisebbséghez tartozó tanulókat az intézményben jogellenesen elkülönítik, és hátrányosan megkülönböztetik. Az önkormányzat fellebbezése után, idén májusban a Pécsi Ítélőtábla megváltoztatta az ítéletet, és kimondta, hogy a jogellenes elkülönítés nem állapítható meg, azonban az önkormányzat azzal, hogy a spontán módon kialakult elkülönülés megszüntetése érdekében nem tett meg mindent, megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. A másodfokú bíróság elvetette a hátrányos megkülönböztetés megállapítását és kimondta, hogy az iskola oktatási színvonala, a személyi és tárgyi feltételek a kaposvári általános iskolák oktatási színvonalának átlagát messze meghaladják. Mivel az alapítvány az egyedüli megoldásnak továbbra is az iskola bezárását tartotta, a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely idén novemberben jogerős ítéletével pontot tett a két éve tartó ügy végére. Ezzel a számos szegregációs pert indító jogvédő alapítvány jogerősen is pert vesztett, a Pécsi utcai általános iskola pedig megmenekült a bezárástól. Szita Károly polgármester szerint a Legfelsőbb Bíróság ítélete bebizonyította, hogy az elmúlt évek erőszakos integrációs kísérletei nem vezettek semmilyen eredményre. – Nem értettünk egyet az Alapítvány céljaival, miszerint be kell zárni az iskolát és a gyerekeket a város egyéb iskoláiba kell szétszórni – mondta a Demokratának a kaposvári polgármester.

Az önkormányzat a Pécsi utcai iskola diákjainak felkínált három másik iskolát: a Kodályt, a Berzsenyit és a Zrínyit, de a gyerekek nem akartak oda átjelentkezni. – A cigány gyermekeknek is lehetőséget kell biztosítani, hogy abba az iskolába járhassanak, ahová szeretnek, s hogy a szülő oda írassa gyermekét, ahová szeretné – érvelt a polgármester, akinek meggyőződése, hogy az erőszakos integráció csak ront a cigányok helyzetén. Érdekes egybeesés, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítéletével szinte egy időben a kaposvári Városháza dísztermében ünnepélyes keretek között több mint hetven cigány diáknak adták át a város saját alapítású ösztöndíját. Szita Károly érdeklődésünkre elmondta, hogy a cigány származású tanulók számára már 1995-től létezik ez az ösztöndíjrendszer, amelyet főként azért hoztak létre, hogy az általános iskolásokat is be tudják vonni a rendszerbe. – A cél, hogy a cigány gyermekek tanulmányai ne fejeződjenek be a nyolc általánost követően, hanem legalább szakmát tudjanak szerezni. Erre a tanulmányi átlaghoz kötött ösztöndíjra hetedik osztálytól lehet pályázni. Általános iskolások esetében 3,6 értékű, egyéb iskolásoknál három egész értékű bizonyítvány felett jár. A tanulmányi eredményen túl feltétel még a jó magatartás és szorgalom. A pályázat elbírálása során előnyt élveznek azok, akik a legrosszabb szociális helyzetben élnek. Évente hetven-nyolcvan fő között differenciáltan oszt szét Kaposvár városa mintegy két és fél millió forintot. Ez általában havi hat-hét ezer forintos összeget jelent, főiskolások esetében maximum kilencezer forintot. A polgármester úgy látja, a cigányság felemelkedésének egyetlen biztosítéka a magas színvonalú oktatás és a továbbtanulás. Ezért támogatja a város ösztöndíjjal a cigány tanulókat. Szita Károlytól megtudtuk, az ösztöndíjrendszert átalakítják. Négy, az integráció szempontjából legfontosabb szakma esetében növelik az összeget. – Szeretnénk, ha minél több cigány származású fiatal dolgozna az egészségügyben, az oktatásban, valamint minél többen lennének rendőrök és köztisztviselők – mondja a polgármester, aki hozzáteszi, az általános iskolás ösztöndíjasok szinte kivétel nélkül tovább tudtak tanulni. Jellemző az esetre, hogy az alapítvány munkatársai a Pécsi utcai általános iskolával csak a per kezdete után vették fel a kapcsolatot. Horváth Edit, aki 2000-től igazgatója az oktatási intézménynek, a Demokratának elmondta, az alapítvány munkatársai csak a szülőket keresték fel, az intézményt nem. A nyári szünetben több mint harminc szülővel írattak alá egy olyan nyilatkozatot, amelyben a szülő bejelenti, hogy gyerekét másik iskolába szeretné íratni. Az igazgatónő szerint a szülőket félrevezették, mert azt mondták nekik az alapítvány munkatársai, azért kell az aláírásuk, hogy azzal tudják igazolni, ők a családnál jártak. A szülőkkel próbálták elhitetni, hogy az iskolát bezárják és ők segítenek abban, hogy gyermeküket másik iskolába helyezhessék. A szülők kétségbeesve jöttek érdeklődni az iskolába, hogy igaz-e a bezárásról szóló hír. – Az Alapítvány által terjesztett valótlanságok mélységesen felháborították az egész tantestületet – emlékszik vissza az igazgatónő. – Azt állították, rosszak a tárgyi feltételek, nincs tornaterem, nincsenek számítógépek, nem folyik informatikai és nyelvi képzés. Egy romos iskola képét festették le. Minket csak akkor kerestek fel, miután feljelentették az önkormányzatot. Megmutattam nekik az informatikai termet, a tornacsarnokunkat és mindent, amikről ők azt állították, hogy nincs – emlékszik vissza Horváth Edit, akitől megtudjuk, a Klebelsberg Kunó javaslatára épült iskola több mint nyolcvanéves múltra tekint vissza. Az igazgatónő már harminc éve tanít az intézményben, így jól ismeri a környéket. A szentjakabi városrész már a hatvanas évektől többségében cigányok lakta településrész volt. Kaposvár hetvenezres lakosságából becsülten mintegy háromnégyezer a cigány származású, akiknek több mint a fele él az iskola környékén. A szabad iskolaválasztás bevezetése előtt vegyesen jártak ide cigány és magyar gyerekek, majd a szabad iskolaválasztás, amely alapvetően egy liberális szellemiségű jog, lehetőséget adott a szülőknek, hogy másik iskolába írassák a gyereket. A 2008-ban készült kaposvári Antiszegregációs Terv megállapította, hogy a Pécsi utcai általános iskolában közel száz százalékban roma gyerekek járnak, a hátrányos helyzetű tanulók aránya 86,4 százalék. - Amikor a liberális oktatáspolitika 2002-ben megjelent a közoktatás területén, a szellemet kiengedték a palackból, és oda visszatuszkolni már nagyon nehéz. A balliberális oktatáspolitika miatt megnehezedett a pedagógusok helyzete, ezt minden általános iskolában érezni, de nálunk hatványozottan érezteti hatását. Az elmúlt két és fél évben lejáratták az iskolát, ettől sok nevelő idegileg kikészült – panaszolja az intézményvezető, aki hozzáteszi, hogy amióta az igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatos új szabályok érvénybe léptek, drasztikusan lecsökkent az igazolatlan órák száma. Szeptembertől csak két esetben kellett a jegyzőt értesíteni, akkor is csak tíz igazolatlan óra miatt. Mondhatnánk, hogy ideális a helyzet. Az önkormányzat a Pécsi utcai általános iskolát folyamatosan fejlesztette, hogy a városi átlagnál is többet nyújthasson az ide járó gyerekeknek. A cigány kultúra megőrzése céljából 2004-ben bevezetették a kisebbségi oktatást és a beás nyelvoktatást. Az igazgatónő szerint nagyon nehéz tanulásra ösztönözni a diákokat, mert szüleik nagy része is szakképzetlen, munkanélküli, legfeljebb nyolc általánossal rendelkezik. A gyerekek szülei többnyire betanított vagy szakmunkások, akik egyáltalán nem is dolgoztak, hiszen a Dunántúlon élő lovári cigányok főleg vásározással foglalkoztak.

 

A cigány tanulók ösztöndíjának pályázatait a Kaposvári Cigány Önkormányzat bírálja el. Bóti Tiborné, a  Kaposvári Cigány Önkormányzat elnöke a Demokratának elmondta, az ösztöndíj elérte célját, mert egyre többen tanulnak tovább felsőfokú intézményekben, vagy szereznek szakmát. 1995-ben még huszonnégyen, idén már hetvennégyen részesülhetnek az ösztöndíjból: tíz egyetemista, negyvenhat középiskolás, tizenhat általános iskolás. Az egyetemisták közül négyen-négyen a Pécsi Tudományegyetemen, illetve a Kaposvári Egyetemen, egy-egy diák pedig a Corvinus Egyetemen, illetve a Rendőrtiszti Főiskolán tanul. – A jogvédő alapítványoknak nem a jól működő oktatási intézményekkel kellene foglalkozniuk – mondja az elnök asszony, aki szintén a Pécsi utcai iskolában tanult. Véleménye szerint akkor lehetne szegregációról beszélni, ha a környéken nem lenne másik iskola, de így, hogy a gyerekek és a szülők a szabad iskolaválasztás ellenére is ragaszkodnak a Pécsi utcai iskolához, szó nincs szegregációról. Egyszerűen szeretnek oda járni.

 

INDIÁN