Gondolatok a cigányság helyzetéről, problémáiról, megoldási lehetőségekről (- az elemzés 2014 áprilisában készült, de sajnos aktualitásából azóta sem vesztett)

 A magyarországi cigányság alapproblémái:

· mély szegénység és elszegényedés (a helyzet rossz, és nem javul, sőt egyre rosszabb)

 · munkanélküliség (tartós, sőt már évtizedek óta tartó, amellett tovább romló helyzet)

· negatív társadalmi diszkrimináció (a mindennapok gyakorlatában tapasztalható előítéletek, megalázások)

· gyenge lelkiállapot (a reményvesztettség, a fásultság, a beletörődés, a hitehagyottság, ami nyilvánvalóan következik a gazdasági helyzetből, ugyanakkor akadálya is a kilábalásnak)

Társadalmi szintű problémák: A cigányság problémái természetesen nem függetlenek az ország problémáitól, sőt egyenes következményei azoknak, mindenekelőtt a következőknek: · gazdasági növekedés nincs (évek óta egy helyben toporgunk, nincsenek beruházások, nincs vállalkozásfejlesztés, a külföldi tőke kivonul, csak egy – egészségtelen – szerkezeti átalakítás megy végbe) · elszegényedés és kettészakadás (egyre többen csúsznak le a szegénységi és a mély szegénységi szintre, miközben egy szűk réteg gyarapszik, a középosztály is lefelé csúszik) · társadalmi feszültségek és erkölcsi válság (az ország lakossága rengeteg változást élt át az elmúlt évtizedek során – politikai, gazdasági, technikai, életmódbeli, stb. változásokat –, amelyeket nem tudott jól feldolgozni, erre ráadásul sokan „rájátszottak”, és mindez az értékrend és az erkölcsi normák zavarossá válásához vezetett, sokkal nagyobb mértékben, mint azt a gazdasági helyzet indokolná)

Okok, amelyek közrejátszottak a fenti problémák kialakulásában: · rendszerváltás utáni első évek: radikális segédmunkás-létszámcsökkenés,  a kapun belüli munkanélküliség eltűnése, hatékonyságjavító intézkedések a vállalatoknál (A rendszerváltás előtt a cigányság jelentős része a szocialista nagyvállalatoknál dolgozott, többnyire segédmunkási státuszban. A rendszerváltással, illetve a privatizációval különösen előtérbe került a munkaerő hatékonyságának kérdése, ami többnyire létszámleépítést vont maga után.)

· kibontakozó piacgazdaság: a segédmunkás-igény további csökkenése, a minimálbér sorozatos, túlzott emelése,  kettészakadó gazdaság: § nagyvállalatoknál külföldi tulajdon és magas technikai színvonal § kisvállalkozásoknál egyszemélyes jelleg, szociálpolitikai eszközök alkalmazása a probléma kezelésére (segélyek) (A rendszerváltást követő két évtized során még tovább csökkent a gazdaságnak a képzetlen – segédmunkás – munkaerő iránti igénye. Ebben szerepet játszott az, hogy az egymást váltó kormányok egymással versengve emelték a minimálbért – így hirtelen megdrágult a segédmunkások foglalkoztatása –, és szerepet játszott az, hogy a nagyvállalatok az egyre értékesebb technika közelébe nem szívesen engedtek képzetlen munkásokat, a „csóró” kisvállalkozások pedig inkább saját maguk végezték el, vagy esetleg családtagjaikkal – esetleg feketén foglalkoztatottakkal – végeztették el a segédmunkát is.)

 · a jelenlegi helyzet:  gátlástalan gazdaságpolitika – minden az oligarchák érdekében történik § külföldiek kipaterolása § állami megrendelések § kisvállalkozások tönkretétele § hűbéri rend kiépítése (protekcionizmus) § gazdasági visszaesés, gátlástalan társadalompolitika § kamu programok a felzárkóztatásra § megosztottság § korrupció (szavazatvásárlás) (Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának részletes elemzésétől most eltekintenék. A társadalompolitikájából is csak annyit emelnék itt ki, hogy a cigányság felzárkóztatását szolgáló programok is mindenre jók, csak a cigányság felzárkóztatására nem. A pénzeket elköltik, a jelentéseket megírják, a közreműködők jól keresnek, csak a célokhoz nem jutunk közelebb.)

 A jövő nagy kérdése: ázsiai modell vagy európai modell?

· ázsiai modell:  magyar oligarchák uralma - erős állam – engedelmes állampolgárok (hűbéri rend) Európa legolcsóbb munkaerő-kínálata - szegregáció - szövetség ázsiai országokkal (kilépés az EU-ból)

· európai modell: piacgazdaság a világgazdaságba integráltan, demokratikus jogállam – emberi és állampolgári jogok, társadalmi integráció, erősödő európai integráció

(A 2014-es választás tétje, hogy – a Fidesz győzelmével (esetleg a Jobbik-kal) – az ázsiai modellt építjük tovább még nagyobb lendülettel, vagy – a baloldali szövetségesek győzelmével – visszatérünk az európai útra. Akiknek ez a választás a leginkább nem mindegy, azok a cigányok. Nem mindegy, hogy mint a legolcsóbb munkaerő Európában éhbérért rabszolgamunkát végezhet majd, ázsiai cégekkel versenyezve, vagy végre normális európai munkavállalóként, az európai piacra termelő európai vállalkozás alkalmazásában kereshet kenyeret a magyar cigány. Persze ez az út sem sétagalopp.) Negatív társadalmi diszkrimináció: · kemény rasszizmus: jogi szankciók kérdése · puha rasszizmus: társadalmi-kulturális normák kérdése (A rasszizmusnak is vannak fokozatai. Én most leegyszerűsítem két fokozatra. A kemény vagy nyílt rasszizmust – amit a Jobbik képvisel – a társadalom többsége elítéli. Ennek értelmezése is, szankcionálása is jogi kérdés: hagyom a jogászokra. Sokkal izgalmasabb kérdésnek tartom a puha vagy burkolt rasszizmust: a többségi társadalmat jellemző gondolkodást a cigányokról. Horváth Aladár szerint a magyaroknak kb. 70 %-a rasszista gondolkodású. Én azt gondolom, hogy sokkal nagyobb ez a szám: igen közel van a 100 %-hoz. A közvetlen környezetemben tapasztaltak inkább ez utóbbit igazolják. Épp ezért, mert ez egy igen komoly jelenség a magyar társadalomban, szerintem nagyon komolyan kell vennünk, és – bármennyire is fáj – szembe kell vele néznünk.) A puha rasszizmus jellemzői – előítéletek a többségi társadalomban: Milyennek látja egy átlag magyar a cigányokat? · „a cigányok tanulatlanok és műveletlenek” (nem járnak iskolába, színházba, templomba) · „a cigányok lusták” (nem szeretnek dolgozni, csak a segélyekre hajtanak) · „a cigányok erkölcstelenek” (lopnak és szexuális szabadosságban élnek) · „a cigányok igényszintje alacsony” (eltüzelik a parkettát, nem mosakodnak és kint vécéznek) · „a cigányok elkülönülnek” (zárt közösségekben élnek, nem akarnak integrálódni) (Én azt gondolom, hogy a puha rasszizmus – vagyis a szavazótáborok azonosulása a cigánysággal szembeni előítéletekkel – a fő oka annak, hogy egyetlen párt sem veszi komolyan a programjába a cigányság helyzetének normalizálását. 

 Szerintem a pártokkal való együttműködés alapfeltétele kellene, hogy legyen az, hogy vállaljanak aktív szerepet a puha rasszizmus elleni harcban. Harc a puha rasszizmus ellen: Hogyan lehet felszámolni – vagy legalább csökkenteni – a puha rasszizmust? · cáfolni az előítéleteket ezerszer és ezerszer (nem igaz, nem igaz, nem igaz) · pozitív példákat mutatni százszor és százszor (művelt, szorgos, sikeres, jómódú, népszerű cigányokkal büszkélkedni) · tényszerűen mutatni a valós helyzetet (statisztikai adatok, szociológiai tanulmányok) · programokat készíteni a valós problémák kezelésére (ilyen programnak gondoltam például a sikeres cigányokról szóló interjúkötet tervét, amit cigány újságírók állítanának össze egyrészt, hogy megmutassuk a „magyaroknak”, hogy a cigány is ember, másrészt hogy példaképeket mutassunk fel a reményvesztett cigányoknak, „adjunk álmokat a cigánygyerekeknek”, de ilyen program lehet például művészi alkotások, amelyek feldolgozzák a mai cigányság problémáit, iskolai vagy klubfoglalkozások a témáról, stb.) · a programokat végrehajtani (szakszerűség, következetesség és kitartás) A lelkiállapot jellemzői: (A forrás, ahonnan ezt az elméletet loptam, érzelmi tónusskálaként tárgyalja azt, amit én a lelkiállapot fokozatainak nevezek. Az elméletet megpróbáltam kicsit a gyakorlattal, az élettapasztalattal kombinálni.)

· A kilátástalan, jövőkép nélküli, tehetetlen ember egyre lejjebb csúszik, egyre mélyebb gödörbe kerül. · Az értelmes célok és a sikerélmények visznek bennünket felfelé, ki a gödörből. · Haladni csak fokról fokra lehet (nincsenek ugrások) lefelé is, felfelé is. (Lefelé kicsit gyorsabban…) · Egymással kommunikálni csak az azonos vagy a szomszédos szinteken lévők tudnak. A nagyon eltérő lelkiállapotú emberek képtelenek egymást megérteni. · Egy másik ember lelkiállapotára hatni, azt befolyásolni egy szinttel magasabbról lehet, vagyis az irányít, akinek egy árnyalatnyival több a lelkiereje. A fölül levő segíthet a felfelé igyekvőnek a felkapaszkodásban, vagy megakadályozhatja azt. A lelkiállapot lépcsőfokai: · 4,0 LELKESEDÉS előrevivő, pozitív, tiszta szándék · 3,5 érdeklődés enyhén visszafojtott lelkesedés · 3,0 megelégedettség visszafojtott lelkesedés · 2,5 unalom erősen visszafojtott lelkesedés · 2,0 ELLENSÉGESSÉG világos, célirányos, ártó szándék · 1,8 fájdalom enyhén visszafojtott ellenségesség · 1,5 düh visszafojtott ellenségesség · 1,2 nincs együttérzés erősen visszafojtott ellenségesség · 1,1 rejtett ellenségesség erősen visszafogott, rejtett ellenségesség · 1,0 FÉLELEM bizonytalanság, tétovázás · 0,9 együttérzés enyhén visszafojtott félelem · 0,8 kiengesztelés visszafojtott félelem · 0,5 BÁNAT reménytelenség, tehetetlenség · 0,375 megalázkodás visszafojtott bánat · 0,05 apátia erősen visszafojtott bánat (Elképzelhető, hogy a skála mely fokán van az az ember, akinek 20 éve nincs munkája, akinek éheznek a gyerekei. Nem lepődünk meg, ha őt az apátia állapotában találjuk – akinek már minden mindegy, aki feladta. Hozzá képest „erős” ember az, aki el tudja zokogni a bánatát, vagy pláne az, aki reszket a félelemtől, és tétován ingadozik, hogy merre is induljon el. Szinte örülni lehet a jéghideg, kegyetlen, még inkább a dühös embernek – jóllehet ezek negatív lelkiállapotok.

 Pozitív lelkiállapotba 2,0-nál, vagyis az ellenségességnél fordul át a skála, ide, illetve e fölé lenne jó eljuttatni mindenkit.) Konklúzió: · olyan programokra van szükség, amelyekben mindenki léphet egyet felfelé (tolerancia és empátia kell ahhoz, hogy a jóval alattunk lévő embereknek segítsünk a feltápászkodásban) a résztvevők egymást húzzák felfelé (társadalmi szolidaritás kell ahhoz, hogy segíteni akarjunk egymásnak – és ne ártani) · a cigányság problémája nem csak a cigányság ügye, hanem az egész társadalomé: a sikeres emberek felelősek a vesztesek sorsáért is (sikeresnek számít, aki politikai vagy gazdasági hatalmi pozícióba kerül, az a párt, amelyik a választáson nyer, az az ember, akinek a társadalmi presztízse magasabb, stb.) ne segélyt adj, hanem segíts értelmes célokat és feladatokat találni (a segély csak pótcselekvés, a lelkierő-tartalma nulla) 

Társadalmi szintű programok: Azok a programok, amelyek az egész társadalom problémáinak megoldását célozzák, és ezen belül a hatásuk kiterjed a cigányság problémáinak kezelésére is. · A gazdasági növekedés programja: nyitott piacgazdaság – a tőke, az áru, a munkaerő szabad áramlása, vállalkozásbarát állam és társadalom  támogatott és ösztönzött vállalkozásfejlesztés (Munkahelyet teremteni vagy többlet jövedelmet adni – akár közvetlenül, akár közvetve az állam intézményein keresztül – csak a gazdaság többletteljesítményéből lehet. Mindenkinek elemi érdeke a gazdasági növekedés – feltéve, hogy azt nem nyúlja le egy szűkebb csoport.) · A társadalmi jólét és egyenlőség programja: a szegénység (mély szegénység) felszámolása a kettészakadás visszafordítása (középosztály erősítése, szegények felzárkóztatása) (Mindenkinek joga van az emberhez méltó élethez, és ez alapján létező, jogos követelés a társadalmi megegyezésnek megfelelő szintű fogyasztás biztosítása mindenki számára. Ez a szint a demagóg követelések, a politikai ígérgetések és a gazdasági realitás között alakulhat ki. Minél magasabb ez a szint, annál inkább megvalósul a társadalmi egyenlőség, viszont csökken a gazdasági hatékonyság.) · Modern társadalom programja: európai értékek és normák kommunikálása,  tanulás, önképzés és önfejlesztés kommunikálása, modern, fejlődő Magyarország (A modern társadalmakat a technikai fejlődés, az innováció, a globalizáció, a tudás, az emberi értékek, az emberi jogok, a magasabb életminőségre való törekvés jellemzik. A Fidesz-kormánynak sikerült erről az útról letéríteni az ország lakosságának jelentős részét, más része előtt pedig sikerült megerősíteni az akadályokat. A következő évek programja lehet ezeknek az akadályoknak a fokozatos lebontása és a társadalom egészének visszatérítése a modernizáció útjára.) Speciális, a cigányság felzárkóztatását célzó programok – a pozitív diszkrimináció programjai:

 

 · Cigány emberekkel arányosan betöltendő álláshelyek:  állami és önkormányzati intézmények ügyfélszolgálati pozíciói § oktatás § kultúra § egészségügy § sport § rendőrség § bíróság § stb.  állami és önkormányzati intézmények vezetői és háttérpozíciói. Célirányos képzési programok a fentiekhez (Jogos törekvése a cigányságnak, hogy a foglalkoztatottság – illetve a munkanélküliség – szintje tekintetében elérjék a társadalom egészére jellemző szintet. Ehhez munkahelyeket kell teremteni, munkahelyeket teremteni viszont csak a gazdaság tud – kivétel ez alól az állami és önkormányzati szféra, ha a nem cigány alkalmazottak rovására biztosítanak álláshelyeket cigányoknak. Ez ott lehet indokolt és célszerű, ahol a cigány lakosság ügyeit is intézik. Az „arányos” jelző arra vonatkozik, hogy ahol a lakosság nagyobb része cigány, ott az ügyintézők többsége is legyen cigány.  http://tuaregblog.blogspot.hu/2015/07/ciganyblog.html   Érdemes ezt külön kezelni a „front office”-ban, ahol közvetlenül találkozik az ügyintéző az ügyféllel és a „back office”-ban, vagyis a háttérpozíciókban. Minden bizonnyal számolni kell azzal, hogy e téren a munkaerőkereslet és –kínálat nincs szinkronban, ezt célozzák a célirányos képzési programok. Ebbe azt is beleértem, hogy ne a vakvilágba – feleslegesen – képezzünk, hanem célirányosan.)

 

· Kiemelt vállalkozásfejlesztési támogatási programok:  azokban a régiókban (településeken), ahol a cigányok aránya magas, azokban a szakmákban (ágazatokban), amelyekben a cigány foglalkoztatottak aránya magas. Célirányos képzési programok a fentiekhez (A cigányság munkaerő-piaci esélyeinek jobbítását szolgálják a hátrányos helyzetű településekre és régiókra kiírt pályázatok, ahol a cigányság aránya magas. Ezt talán ki lehetne terjeszteni a területi kötődéstől függetlenül olyan szakmákra és ágazatokra, amelyekben jellemzőbb a cigányok foglalkoztatása – ha ilyen egyáltalán létezik. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez egy „játék a számokkal” műfaj. Növelhető a pályázati keretösszeg, növelhető a támogatási intenzitás, viszont ennek van egy, a gazdasági racionalitás által diktált felső határa. Csak az a vállalkozásfejlesztés éri meg, amit utána a piaci kereslet visszaigazol. Ehhez is megemlítem a célirányos képzést, amin elsősorban szakmai betanító tanfolyamokat vagy szakmunkásképzést értek.) · Cigány vállalkozók és cigányok tulajdonában lévő vállalkozások támogatása: vállalkozásfejlesztési programok a célcsoportra, szociális szövetkezetek létrehozása és támogatása, cigány vállalkozások együttműködése (pl. klaszter)  CIVOSZ létrehozása (a FIVOSZ mintájára)  Célirányos képzési programok a fentiekhez (Nem csak a cigány munkavállalóknak, de a cigány vállalkozóknak is nehezebb ma Magyarországon boldogulniuk, mint a többségi társadalomhoz tartozó társaiknak. Normál körülmények között vállalkozni sem könnyű manapság, hát még hátrányos helyzetből. Ugyanakkor a cigány vállalkozók kiemelt támogatása azért is kívánatos lenne, hogy ezzel is követendő mintát mutassunk azoknak a ma még bátortalan cigány fiataloknak, akikben van spiritusz és van ambíció ahhoz, hogy vállalkozókká váljanak. Jól jöhetnek az olyan átmeneti megoldások, mint például a szociális szövetkezetek. Szerintem van fantázia abban, hogy megfelelő formák megtalálásával segítsük a cigány vállalkozók közötti együttműködést – ez lehet például egy cigány klaszter vagy egy Cigány Vállalkozók Országos Szövetsége. Természetesen itt is szükség van célirányos vállalkozóképzésekre.)