Romákról - cigányokról

"A cigány szó eredeti ősi magyar szó és nem görög, vagy német!

A romáknak vagy a fáraó népének semmi köze a cigányhoz. A fáraó népe vagy romák a későbbi balkánról telepedtek Magyarországra a 14. században, de a cigány Árpaddal jött Magyarországra!!!! Ma nagyon megy a butítás, a tagadás!!!! Eredetileg Czigany-czigony-Czigony-szigony=szegény!!!

Ezt a nevet megtaláljatok a magyarok krónikáiban is a scithákkal  és medakkal kapcsolatban mint Sikan, Sicon, sicani, Sigyniai stb. néven, ezek az igazi magyar cigányok, akik mint muzsikus cigányok és romungróknak nevezik őket. Romungró pontos lefordítása magyar embert jelent, amit a többi romák adtak ennek a csoportnak!! Egységes magyar nemzet Árpáddal nem volt, ezért volt szükség a vérszerződésre!! Ezek a cigányok a rajputoktól származnak, akik a szittyák ősei!!! Tehát ha a magyar szittya-hun-avar nemzetségről beszél, akkor hogyhogy ezekhez semmi közünk??

A DNS tesztek egy bizonyos roma csoportról kimutatták, hogy rajputok, játok, gujaratok ( a kazahok).
Ezek pedig az igazi SAKAK, akik nem indiai eredetűek, ezek ősei mezopotámiaiak. Az Indiai elméletnek csak politikai háttere van!!! És valóban vannak egyiptomiak is a romák között!! Tehát láthatod, hogy egy egységes történelemről egyáltalán nem lehet beszélni!!! Tehát miféle ocsmány történészek vannak, ha egy egységes történelemről és eredetről beszélnek, a romák-cigányok múltjáról? Hogy lehet itt egy egységes történelemről vagy területről beszélni???

Az összes elmélet, ami egy egységes történelemről és egy egységes népvándorlásról ír, valójában hazugság!!!!

Sajnos, vannak olyanok, akik mindig a saját hülyeségükről fognak beszélni, én bizonyítékokról beszélek a magyar cigányok történetéből, de sokan közületek csak a buta gondolkodásokból indulnak ki, ami semmi más csak rasszista gondolatok. Érdekes, milyen hamar elfelejtettétek, hogy az egész Európa milyen barbároknak nevezte az őseiteket!! Ma már európai gyerekek vagytok szőke gyerekek ugye!!! Hát igen, István király is, ha kellett szétdaraboltatta saját embereit, mert nem akartak olyan német keresztényekké válni. Ja, rengetek áruló, seggnyaló van köztetek, akik ha kell, letagadják saját őseiket is!!! Érdekes sok magyar történész a magyarokat a pakisztániakkal testvérnek tartja, akkor miért idegen a magyar cigány??? Én arról nem tehetek, hogy a ti őseitek közösültek a szlávokkal meg a németekkel!!! És ma már nem látsz az orrod elé.

Rá kell jöjjél, hogy a romák-cigányok között hatalmas különbségek vannak genetikailag, fajilag, kultúrájuk teljesen eltérő egymástól, tehát hogyan tudsz véleményt mondani, ha nem egy népről van szó???? Például nem rakhatod össze a lovárokat a magyar cigányokkal, vagy nem teheted össze az oláh romákat a beás cigányokkal!!! Ezek különböző nép es különböző történet, származásuk van!!!! Ez ugyanaz mintha azt mondanám, hogy te es a románok egy és ugyanazon anyától származtok!!! Vagy a tótok es a magyar egy es ugyanaz!!!! Ugye, milyen butaság????? Érdekes, sokan felismerik és különbséget tesznek egymás között a romák-cigányok, de sokan főleg közületek nem, vajon miért???? Egy kalap alá vesszük?!!! Nem csak 100 tagú zenekar van, például tudod, mennyi színész van cigány Hollywoodban???

Énekesek???? Celin Dion, Julia Roberts, Erik Roberts, Gábor Zsazsa ... vagy csak a negatív dolog érdekel a cigányokról??? Mintha ezt a viselkedést már ismerném!!! A nyilasokról miért nem írtok?? Hogy igenis magyar testvérek voltak nektek??? Ja, mást írtok, a hunok hősi tetteiről, meg milyen szittyák voltatok meg okosak meg hősök, ez így jó?

Pontosan így van, a rosszat sokszor csak egy oldalról akarják látni, de a másik oldalt nem, csak egy néhány példa: tudod hogy mennyi magyar paraszt jött ki Kanadába mint cigány??? Talán nincs egyetlen egy sztrip bár, ahol ne táncolna magyar paraszt csaj!!!! Ezek 10 vagy 20 $-ért teszik ezt, érdekes, amikor a neten találkozol rasszista gondolkodó csajokkal Magyarországról, akik a nagy becsületes tökéletes magyar nemes dumát nyomjak, azonnal az eszembe jutnak a 10 $-os csajok, akik eladják a testüket a szaros 10 $-ért!! És képzeld, akkor sem hiszem, hogy minden csaj Magyarországon olyan lenne!!! Hiszem, hogy vannak becsületesek es 10 dollárosok is!!!

Romungrók-  ilyen nyelv soha nem volt!! Első sorban kik a romungrók??
Sokan azt hiszik, ők az igazi magyar cigányok( muzsikus cigányok), ez csak részben igaz, mert egy részük közösültek olyanokkal, akik ma a romungrókat képezik magukban. Az a nyelv, amit te elhagyott romungró nyelvnek hiszel, az valójában egy kevert nyelv a Lovárok és szervikok nyelvéből!!! Hidd el semmilyen közös roma ősi nyelv soha nem létezett, ez csak propaganda, az indiai elmélet nagyban kitalált elmélet!! Ha foglalkozni fogsz avval, hogy kiktől származnak egyes roma/cigány népek, akkor rájössz, hogy tulajdonkeppen ők az igazi hunok szittyák, párthusok, kushanok.

Ezekből a népekből később sokan csak Indiába áttelepedtek, vagyis egy sem vallja az indiai eredetet!! Ezek ma azok, akiktől a romákat/cigányokat származtatják. Például minden történész azt írja, hogy a cigányok a játoktól vannak, akik Indiában laknak, de arról nem nagyon írnak, hogy a játok az igazi hunok, akik közép ázsiai eredetűek!!!
Hogy tudjad, a játok azok voltak a maszagéták, a játokat a történelemben sokszor úgy is feljegyeztek, mint geták, jutok, jeták stb továbbá raj put vagyis rajputok, ezek megint a királyi szittyák, biztosan tudod, miért mondják rájuk.

Gujaratok - ezek megint a kazahok, vagyis ők azok, akik a kazah birodalmat alapították a zsidókkal, bulgárokkal, a magyarok őseivel az alánokkal, stb. Ezeket egytől-egyig mind szittya-hun népnek ismeri a történelem, es a romák-cigányok pedig DNA tesztekkel tudják mutatni, hogy ezek az ő őseik!!! A magyarok ősei is innen erednek!! Csak itt egy a probléma, mégpedig ha a magyar ős történelemről van szó, akkor hatalmas hun szittya hősi tettekről, nemes szuper fajról van szó!! De ha a romákról-cigányokról, akkor ők csak Indiából származnak és tyúktolvajok!!! Az igazság az, hogy a magyarok ősei mind közösültek nagymértékben a németekkel, szlávokkal, stb. és a romák-cigányok megmaradtak olyannak amilyenek voltak!!!

A hykszoszok!! Ezek voltak a massagéta, szittya, zsidók, tehát teljesen elképzelhető, hogy a romák ősei, amikor a hykszosz uralom felbomlott Egyiptomban es Mózessel a nép kiindul, a romák ősei is ott voltak, hiszen a hykszoszok azok a rajputok es a játok ősei is voltak!!! Ezek közül alakult ki a midianiták, akikről az imninalun olvashatsz Sandor Avrahamtol.

Mária Terézia: rendelete kimondja, tilos a cigány nyelv! Botütés járt érte anno és megvetés, akik cigányul beszéltek/bármelyik sinti, vagy lovari nyelvjárásokban, már elkezdődik a hazai cigányok nehéz helyzete e korban!

Minden évben hatalmas konferenciák valósulnak meg azért, hogy a roma nyelvet egyesíteni szeretnék, ezt nyilvánvaló azért teszik, mert egy ősi roma nyelv nem létezett, nem lehet az, hogy ezer meg ezer év után a roma nyelvnek olyan kevés a szókincse ( csak 1000 vagy 1200 roma szó van)!!!

Ma sokan a roma nyelvvel foglalkozó romák is kijelentik, hogy egy ősi közös roma nyelv nem volt!! Ezt tanúsítják, Ian Hancok, Ron Lee, stb.
Tehát hogy valaki nem beszeli azt a nyelvet, amit te beszélsz, nem jelenti azt, hogy ő már asszimilált annyira, hogy nyelvét is elhagyta, lehet, hogy a te nyelveden soha nem is beszélt. Mária Terézia rendelete a romák-cigányok egy bizonyos részére volt kiadva, ha a dokumentummal fogsz foglalkozni, rájössz, hogy a rendelet előtt már voltak cigányok, akik letelepedtek( például Mátyás király Nagy Idára telepített rengetek cigányt, Zemplén megyébe, főleg Szlovákiában a cigányokról van tanúsítás a 13. századból hogy letelepedtek, tehát a rendelet olyanokra volt kiadva, akik még mindig vándoroltak. ezek pedig minden esetre a lovárok voltak,
a lovárok, servikok és a muzsikus cigányok egy bizonyos része közösültek egymással, tulajdonképpen ezek a Romungrók, akiket Mária Terézia nevezett el így. ezért van az, hogy a romungrók között itt-ott még beszélik a nyelvet, csakhogy ez a nyelv többnyire a lovári nyelv, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy eredetileg lovárok, tehát nem (magyar ember), ugyanis romungró pontos lefordítása magyar embert jelent. Érdekes dolog volt, amikor itt Kanadában Csehországból és Magyarországról a romák összejöttek, rájöttek tulajdonképpen arra, hogy ők a lovári nyelvet beszelik.

De ide nem tartoznak a muzsikus cigányok, ezek antropológiailag, DNS tesztek szerint nem tartoznak ehhez a csoporthoz. És a szintik sem tartoznak ehhez a csoporthoz.

Egyetlen egy ország nincs a világon ahol a cigányság úgy letette volna a kártyáját pozitívan, mint Magyarországon!!! A magyarországi cigányság minden politikai megmozduláson résztvett a történelemtől kezdve a mai napig. Az 56-osok között is voltak, Rákóczi, stb., nekem például 2 nagybátyám halt meg a Donkanyarnál, a nagyapám 12 eves korától a magyar hadseregben, és a kultúráról már nem is beszélve, és sorolhatnám meg nagyon sokáig a pozitív dolgokat, amit a cigányság tett Magyarországon. De persze, mi azt is tudjuk, hogy a cigányságról pozitívan ritkaság írni vagy beszélni, tehát minden jó tettet mások számlájára szoktak írni.

Az igazi magyarok őseiből ma csak 16% van a ti géneitekben!! Mert ma ti inkább szubszláv nép vagytok!! Szittyák, hunok, .....ja, pontosan ez az miert találták ki nálatok a finnugor testvériséget!! Ugyanis ha hunoknak, vagy szityáknak valljátok magatokat, akkor testvérek lennétek minden cigány csapattal!! Ugyanis az összes indiai csapat, akiktől a cigányokat származtatják, az mind a hunok szittyák ősei!!!!! Hogy mehetnek a cigányok??? Miért, lehet hogy jobban otthon vannak, mint te!!! Csak nem azt akarod mondani hogy Árpád pontosan olyan fehér gyerek volt, mint te???? Az avarok a Rrajputok egyik törzse.

Noha a világban igen sok helyen gyűlölik a magyarokat is mivel lenézőek és sokuk mérhetetlenül hibátlannak érzi magát, noha eléggé kevert nép! Mindenkiben talál hibát, de a toleranciát nem igen ismerik sokan! Képmutatásból állnak igen igen sokan!

MO-ról több mint 500 000 magyar menekült el a szegénység elől!!! Angliában rengeteg magyar van es bármit megtesznek, hogy ott élhessenek, például nincs olyan sztrip-bár vagy Escort szervíz, ahol magyar csajok ne dolgoznának a testükkel.
MO-ról 4000 roma van Angliában, de a magyarok 20%-a a romákéhoz!!! Kanadában 1500 roma van MO-rol!! Tehát miért nem kritizálod a sajátodat???? Mert bizony ők rekordot döntöttek az elvándorlással.

A szociális dolgokról meg engedd meg, hogy azt írjam, hogy az tinálatok az egyik legrosszabb, ami létezik Európában. Hogy érts... nálatok a szoc-gondozó úgy dolgozik, mint a bankban a kiscsaj aki csak kiadja a pénzt és kész...
A világban mindenütt úgy működik, hogy ha segélyre szorulsz, akkor az nem egy életre van, hanem minél hamarabb talpra állítsanak, tehát kiképzésre küldenek es munkába állítanak, ha tetszik ha nem! Szóval a segélyért mindenütt a rászorulónak tennie kell érte, és nem csak a markát tartania.

Nincs az elmúlt 10 év alatt olyan világszervezet, akik nem kritizálták volna Magyarországot a szegregációs politikája miatt...tudod, például hogy azok a speciális iskolák, amikbe a roma gyerekeket járatják Magyarországon, tulajdonképpen az a Náciktól származnak ?? Amit a kommunisták átvettek és a demokratikus? MO-n szeretettel tovább folytatják. Soroljam tovább a problémát nálatok??? Amúgy tudod, mennyi magyar jött ki Kanadába, mint roma?? Vagyis romának adta ki magát, csak itt tudjon maradni.

Sacak, vagyis szittyák, akikről írtam, nem kis köze van a romákhoz és furcsállom a nacionalista szittya-hun-avar-magyar történelemmel való hazudozásokat, a romák vérbeli testvérek a rajputokkal, játokkal (Maszageta), gujaratokkal, ezek pedig egyenes leszármazottjai a hunoknak, szittyáknak."

INDIÁN

Gondolatok a cigányság helyzetéről, problémáiról, megoldási lehetőségekről (- az elemzés 2014 áprilisában készült, de sajnos aktualitásából azóta sem vesztett)

 A magyarországi cigányság alapproblémái:

· mély szegénység és elszegényedés (a helyzet rossz, és nem javul, sőt egyre rosszabb)

 · munkanélküliség (tartós, sőt már évtizedek óta tartó, amellett tovább romló helyzet)

· negatív társadalmi diszkrimináció (a mindennapok gyakorlatában tapasztalható előítéletek, megalázások)

· gyenge lelkiállapot (a reményvesztettség, a fásultság, a beletörődés, a hitehagyottság, ami nyilvánvalóan következik a gazdasági helyzetből, ugyanakkor akadálya is a kilábalásnak)

Társadalmi szintű problémák: A cigányság problémái természetesen nem függetlenek az ország problémáitól, sőt egyenes következményei azoknak, mindenekelőtt a következőknek: · gazdasági növekedés nincs (évek óta egy helyben toporgunk, nincsenek beruházások, nincs vállalkozásfejlesztés, a külföldi tőke kivonul, csak egy – egészségtelen – szerkezeti átalakítás megy végbe) · elszegényedés és kettészakadás (egyre többen csúsznak le a szegénységi és a mély szegénységi szintre, miközben egy szűk réteg gyarapszik, a középosztály is lefelé csúszik) · társadalmi feszültségek és erkölcsi válság (az ország lakossága rengeteg változást élt át az elmúlt évtizedek során – politikai, gazdasági, technikai, életmódbeli, stb. változásokat –, amelyeket nem tudott jól feldolgozni, erre ráadásul sokan „rájátszottak”, és mindez az értékrend és az erkölcsi normák zavarossá válásához vezetett, sokkal nagyobb mértékben, mint azt a gazdasági helyzet indokolná)

Okok, amelyek közrejátszottak a fenti problémák kialakulásában: · rendszerváltás utáni első évek: radikális segédmunkás-létszámcsökkenés,  a kapun belüli munkanélküliség eltűnése, hatékonyságjavító intézkedések a vállalatoknál (A rendszerváltás előtt a cigányság jelentős része a szocialista nagyvállalatoknál dolgozott, többnyire segédmunkási státuszban. A rendszerváltással, illetve a privatizációval különösen előtérbe került a munkaerő hatékonyságának kérdése, ami többnyire létszámleépítést vont maga után.)

· kibontakozó piacgazdaság: a segédmunkás-igény további csökkenése, a minimálbér sorozatos, túlzott emelése,  kettészakadó gazdaság: § nagyvállalatoknál külföldi tulajdon és magas technikai színvonal § kisvállalkozásoknál egyszemélyes jelleg, szociálpolitikai eszközök alkalmazása a probléma kezelésére (segélyek) (A rendszerváltást követő két évtized során még tovább csökkent a gazdaságnak a képzetlen – segédmunkás – munkaerő iránti igénye. Ebben szerepet játszott az, hogy az egymást váltó kormányok egymással versengve emelték a minimálbért – így hirtelen megdrágult a segédmunkások foglalkoztatása –, és szerepet játszott az, hogy a nagyvállalatok az egyre értékesebb technika közelébe nem szívesen engedtek képzetlen munkásokat, a „csóró” kisvállalkozások pedig inkább saját maguk végezték el, vagy esetleg családtagjaikkal – esetleg feketén foglalkoztatottakkal – végeztették el a segédmunkát is.)

 · a jelenlegi helyzet:  gátlástalan gazdaságpolitika – minden az oligarchák érdekében történik § külföldiek kipaterolása § állami megrendelések § kisvállalkozások tönkretétele § hűbéri rend kiépítése (protekcionizmus) § gazdasági visszaesés, gátlástalan társadalompolitika § kamu programok a felzárkóztatásra § megosztottság § korrupció (szavazatvásárlás) (Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának részletes elemzésétől most eltekintenék. A társadalompolitikájából is csak annyit emelnék itt ki, hogy a cigányság felzárkóztatását szolgáló programok is mindenre jók, csak a cigányság felzárkóztatására nem. A pénzeket elköltik, a jelentéseket megírják, a közreműködők jól keresnek, csak a célokhoz nem jutunk közelebb.)

 A jövő nagy kérdése: ázsiai modell vagy európai modell?

· ázsiai modell:  magyar oligarchák uralma - erős állam – engedelmes állampolgárok (hűbéri rend) Európa legolcsóbb munkaerő-kínálata - szegregáció - szövetség ázsiai országokkal (kilépés az EU-ból)

· európai modell: piacgazdaság a világgazdaságba integráltan, demokratikus jogállam – emberi és állampolgári jogok, társadalmi integráció, erősödő európai integráció

(A 2014-es választás tétje, hogy – a Fidesz győzelmével (esetleg a Jobbik-kal) – az ázsiai modellt építjük tovább még nagyobb lendülettel, vagy – a baloldali szövetségesek győzelmével – visszatérünk az európai útra. Akiknek ez a választás a leginkább nem mindegy, azok a cigányok. Nem mindegy, hogy mint a legolcsóbb munkaerő Európában éhbérért rabszolgamunkát végezhet majd, ázsiai cégekkel versenyezve, vagy végre normális európai munkavállalóként, az európai piacra termelő európai vállalkozás alkalmazásában kereshet kenyeret a magyar cigány. Persze ez az út sem sétagalopp.) Negatív társadalmi diszkrimináció: · kemény rasszizmus: jogi szankciók kérdése · puha rasszizmus: társadalmi-kulturális normák kérdése (A rasszizmusnak is vannak fokozatai. Én most leegyszerűsítem két fokozatra. A kemény vagy nyílt rasszizmust – amit a Jobbik képvisel – a társadalom többsége elítéli. Ennek értelmezése is, szankcionálása is jogi kérdés: hagyom a jogászokra. Sokkal izgalmasabb kérdésnek tartom a puha vagy burkolt rasszizmust: a többségi társadalmat jellemző gondolkodást a cigányokról. Horváth Aladár szerint a magyaroknak kb. 70 %-a rasszista gondolkodású. Én azt gondolom, hogy sokkal nagyobb ez a szám: igen közel van a 100 %-hoz. A közvetlen környezetemben tapasztaltak inkább ez utóbbit igazolják. Épp ezért, mert ez egy igen komoly jelenség a magyar társadalomban, szerintem nagyon komolyan kell vennünk, és – bármennyire is fáj – szembe kell vele néznünk.) A puha rasszizmus jellemzői – előítéletek a többségi társadalomban: Milyennek látja egy átlag magyar a cigányokat? · „a cigányok tanulatlanok és műveletlenek” (nem járnak iskolába, színházba, templomba) · „a cigányok lusták” (nem szeretnek dolgozni, csak a segélyekre hajtanak) · „a cigányok erkölcstelenek” (lopnak és szexuális szabadosságban élnek) · „a cigányok igényszintje alacsony” (eltüzelik a parkettát, nem mosakodnak és kint vécéznek) · „a cigányok elkülönülnek” (zárt közösségekben élnek, nem akarnak integrálódni) (Én azt gondolom, hogy a puha rasszizmus – vagyis a szavazótáborok azonosulása a cigánysággal szembeni előítéletekkel – a fő oka annak, hogy egyetlen párt sem veszi komolyan a programjába a cigányság helyzetének normalizálását. 

 Szerintem a pártokkal való együttműködés alapfeltétele kellene, hogy legyen az, hogy vállaljanak aktív szerepet a puha rasszizmus elleni harcban. Harc a puha rasszizmus ellen: Hogyan lehet felszámolni – vagy legalább csökkenteni – a puha rasszizmust? · cáfolni az előítéleteket ezerszer és ezerszer (nem igaz, nem igaz, nem igaz) · pozitív példákat mutatni százszor és százszor (művelt, szorgos, sikeres, jómódú, népszerű cigányokkal büszkélkedni) · tényszerűen mutatni a valós helyzetet (statisztikai adatok, szociológiai tanulmányok) · programokat készíteni a valós problémák kezelésére (ilyen programnak gondoltam például a sikeres cigányokról szóló interjúkötet tervét, amit cigány újságírók állítanának össze egyrészt, hogy megmutassuk a „magyaroknak”, hogy a cigány is ember, másrészt hogy példaképeket mutassunk fel a reményvesztett cigányoknak, „adjunk álmokat a cigánygyerekeknek”, de ilyen program lehet például művészi alkotások, amelyek feldolgozzák a mai cigányság problémáit, iskolai vagy klubfoglalkozások a témáról, stb.) · a programokat végrehajtani (szakszerűség, következetesség és kitartás) A lelkiállapot jellemzői: (A forrás, ahonnan ezt az elméletet loptam, érzelmi tónusskálaként tárgyalja azt, amit én a lelkiállapot fokozatainak nevezek. Az elméletet megpróbáltam kicsit a gyakorlattal, az élettapasztalattal kombinálni.)

· A kilátástalan, jövőkép nélküli, tehetetlen ember egyre lejjebb csúszik, egyre mélyebb gödörbe kerül. · Az értelmes célok és a sikerélmények visznek bennünket felfelé, ki a gödörből. · Haladni csak fokról fokra lehet (nincsenek ugrások) lefelé is, felfelé is. (Lefelé kicsit gyorsabban…) · Egymással kommunikálni csak az azonos vagy a szomszédos szinteken lévők tudnak. A nagyon eltérő lelkiállapotú emberek képtelenek egymást megérteni. · Egy másik ember lelkiállapotára hatni, azt befolyásolni egy szinttel magasabbról lehet, vagyis az irányít, akinek egy árnyalatnyival több a lelkiereje. A fölül levő segíthet a felfelé igyekvőnek a felkapaszkodásban, vagy megakadályozhatja azt. A lelkiállapot lépcsőfokai: · 4,0 LELKESEDÉS előrevivő, pozitív, tiszta szándék · 3,5 érdeklődés enyhén visszafojtott lelkesedés · 3,0 megelégedettség visszafojtott lelkesedés · 2,5 unalom erősen visszafojtott lelkesedés · 2,0 ELLENSÉGESSÉG világos, célirányos, ártó szándék · 1,8 fájdalom enyhén visszafojtott ellenségesség · 1,5 düh visszafojtott ellenségesség · 1,2 nincs együttérzés erősen visszafojtott ellenségesség · 1,1 rejtett ellenségesség erősen visszafogott, rejtett ellenségesség · 1,0 FÉLELEM bizonytalanság, tétovázás · 0,9 együttérzés enyhén visszafojtott félelem · 0,8 kiengesztelés visszafojtott félelem · 0,5 BÁNAT reménytelenség, tehetetlenség · 0,375 megalázkodás visszafojtott bánat · 0,05 apátia erősen visszafojtott bánat (Elképzelhető, hogy a skála mely fokán van az az ember, akinek 20 éve nincs munkája, akinek éheznek a gyerekei. Nem lepődünk meg, ha őt az apátia állapotában találjuk – akinek már minden mindegy, aki feladta. Hozzá képest „erős” ember az, aki el tudja zokogni a bánatát, vagy pláne az, aki reszket a félelemtől, és tétován ingadozik, hogy merre is induljon el. Szinte örülni lehet a jéghideg, kegyetlen, még inkább a dühös embernek – jóllehet ezek negatív lelkiállapotok.

 Pozitív lelkiállapotba 2,0-nál, vagyis az ellenségességnél fordul át a skála, ide, illetve e fölé lenne jó eljuttatni mindenkit.) Konklúzió: · olyan programokra van szükség, amelyekben mindenki léphet egyet felfelé (tolerancia és empátia kell ahhoz, hogy a jóval alattunk lévő embereknek segítsünk a feltápászkodásban) a résztvevők egymást húzzák felfelé (társadalmi szolidaritás kell ahhoz, hogy segíteni akarjunk egymásnak – és ne ártani) · a cigányság problémája nem csak a cigányság ügye, hanem az egész társadalomé: a sikeres emberek felelősek a vesztesek sorsáért is (sikeresnek számít, aki politikai vagy gazdasági hatalmi pozícióba kerül, az a párt, amelyik a választáson nyer, az az ember, akinek a társadalmi presztízse magasabb, stb.) ne segélyt adj, hanem segíts értelmes célokat és feladatokat találni (a segély csak pótcselekvés, a lelkierő-tartalma nulla) 

Társadalmi szintű programok: Azok a programok, amelyek az egész társadalom problémáinak megoldását célozzák, és ezen belül a hatásuk kiterjed a cigányság problémáinak kezelésére is. · A gazdasági növekedés programja: nyitott piacgazdaság – a tőke, az áru, a munkaerő szabad áramlása, vállalkozásbarát állam és társadalom  támogatott és ösztönzött vállalkozásfejlesztés (Munkahelyet teremteni vagy többlet jövedelmet adni – akár közvetlenül, akár közvetve az állam intézményein keresztül – csak a gazdaság többletteljesítményéből lehet. Mindenkinek elemi érdeke a gazdasági növekedés – feltéve, hogy azt nem nyúlja le egy szűkebb csoport.) · A társadalmi jólét és egyenlőség programja: a szegénység (mély szegénység) felszámolása a kettészakadás visszafordítása (középosztály erősítése, szegények felzárkóztatása) (Mindenkinek joga van az emberhez méltó élethez, és ez alapján létező, jogos követelés a társadalmi megegyezésnek megfelelő szintű fogyasztás biztosítása mindenki számára. Ez a szint a demagóg követelések, a politikai ígérgetések és a gazdasági realitás között alakulhat ki. Minél magasabb ez a szint, annál inkább megvalósul a társadalmi egyenlőség, viszont csökken a gazdasági hatékonyság.) · Modern társadalom programja: európai értékek és normák kommunikálása,  tanulás, önképzés és önfejlesztés kommunikálása, modern, fejlődő Magyarország (A modern társadalmakat a technikai fejlődés, az innováció, a globalizáció, a tudás, az emberi értékek, az emberi jogok, a magasabb életminőségre való törekvés jellemzik. A Fidesz-kormánynak sikerült erről az útról letéríteni az ország lakosságának jelentős részét, más része előtt pedig sikerült megerősíteni az akadályokat. A következő évek programja lehet ezeknek az akadályoknak a fokozatos lebontása és a társadalom egészének visszatérítése a modernizáció útjára.) Speciális, a cigányság felzárkóztatását célzó programok – a pozitív diszkrimináció programjai:

 

 · Cigány emberekkel arányosan betöltendő álláshelyek:  állami és önkormányzati intézmények ügyfélszolgálati pozíciói § oktatás § kultúra § egészségügy § sport § rendőrség § bíróság § stb.  állami és önkormányzati intézmények vezetői és háttérpozíciói. Célirányos képzési programok a fentiekhez (Jogos törekvése a cigányságnak, hogy a foglalkoztatottság – illetve a munkanélküliség – szintje tekintetében elérjék a társadalom egészére jellemző szintet. Ehhez munkahelyeket kell teremteni, munkahelyeket teremteni viszont csak a gazdaság tud – kivétel ez alól az állami és önkormányzati szféra, ha a nem cigány alkalmazottak rovására biztosítanak álláshelyeket cigányoknak. Ez ott lehet indokolt és célszerű, ahol a cigány lakosság ügyeit is intézik. Az „arányos” jelző arra vonatkozik, hogy ahol a lakosság nagyobb része cigány, ott az ügyintézők többsége is legyen cigány.  http://tuaregblog.blogspot.hu/2015/07/ciganyblog.html   Érdemes ezt külön kezelni a „front office”-ban, ahol közvetlenül találkozik az ügyintéző az ügyféllel és a „back office”-ban, vagyis a háttérpozíciókban. Minden bizonnyal számolni kell azzal, hogy e téren a munkaerőkereslet és –kínálat nincs szinkronban, ezt célozzák a célirányos képzési programok. Ebbe azt is beleértem, hogy ne a vakvilágba – feleslegesen – képezzünk, hanem célirányosan.)

 

· Kiemelt vállalkozásfejlesztési támogatási programok:  azokban a régiókban (településeken), ahol a cigányok aránya magas, azokban a szakmákban (ágazatokban), amelyekben a cigány foglalkoztatottak aránya magas. Célirányos képzési programok a fentiekhez (A cigányság munkaerő-piaci esélyeinek jobbítását szolgálják a hátrányos helyzetű településekre és régiókra kiírt pályázatok, ahol a cigányság aránya magas. Ezt talán ki lehetne terjeszteni a területi kötődéstől függetlenül olyan szakmákra és ágazatokra, amelyekben jellemzőbb a cigányok foglalkoztatása – ha ilyen egyáltalán létezik. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ez egy „játék a számokkal” műfaj. Növelhető a pályázati keretösszeg, növelhető a támogatási intenzitás, viszont ennek van egy, a gazdasági racionalitás által diktált felső határa. Csak az a vállalkozásfejlesztés éri meg, amit utána a piaci kereslet visszaigazol. Ehhez is megemlítem a célirányos képzést, amin elsősorban szakmai betanító tanfolyamokat vagy szakmunkásképzést értek.) · Cigány vállalkozók és cigányok tulajdonában lévő vállalkozások támogatása: vállalkozásfejlesztési programok a célcsoportra, szociális szövetkezetek létrehozása és támogatása, cigány vállalkozások együttműködése (pl. klaszter)  CIVOSZ létrehozása (a FIVOSZ mintájára)  Célirányos képzési programok a fentiekhez (Nem csak a cigány munkavállalóknak, de a cigány vállalkozóknak is nehezebb ma Magyarországon boldogulniuk, mint a többségi társadalomhoz tartozó társaiknak. Normál körülmények között vállalkozni sem könnyű manapság, hát még hátrányos helyzetből. Ugyanakkor a cigány vállalkozók kiemelt támogatása azért is kívánatos lenne, hogy ezzel is követendő mintát mutassunk azoknak a ma még bátortalan cigány fiataloknak, akikben van spiritusz és van ambíció ahhoz, hogy vállalkozókká váljanak. Jól jöhetnek az olyan átmeneti megoldások, mint például a szociális szövetkezetek. Szerintem van fantázia abban, hogy megfelelő formák megtalálásával segítsük a cigány vállalkozók közötti együttműködést – ez lehet például egy cigány klaszter vagy egy Cigány Vállalkozók Országos Szövetsége. Természetesen itt is szükség van célirányos vállalkozóképzésekre.)

A vajdarendszer ma - A cigánytörvény őrei

 Az ország csaknem ezer településén választottak már vezetőül vajdát a helyi romák. A rohamosan kiépülő szervezetnek több százezres a pártoló tagsága, miközben sokan nemcsak a legitimitását és történeti hagyományát vitatják, de azt is, hogy valóban van-e tömegbázisa. Az ezüstszínű Mercedes lassan gördül be az étterem parkolójába. Letekert ablakaiból mellbevágóan ömlik a mulatós roma zene, négy utasa díszes öltözékben: halszálkás öltönyök váltakoznak némileg archaikus mellényekkel, és természetesen mindenkin kalap. "Szervusz, testvérem! - fogadja az érkezőket csókkal, öleléssel Kállai Csaba, Magyarország cigány fővajdája. - Késtetek! Már csak rátok vártunk, kezdhetünk végre!" A teremben díszesen és gazdagon terített asztalok, a pincérek folyamatosan hozzák a rendelt ételeket, többen itallal köszöntik az újonnan belépőket.

Komoly tanácskozáson vagyunk: a cigány vajdák nemzetközi találkozóján, ahol a 19 megyei vajdán és a fővajdán kívül a környező országokat - sőt Kanadát is - képviselik. Bár a sajtó érdeklődése mérsékelt, az Országos Rendőr-főkapitányság képviselője és több vállalkozó is fontosnak érezte a megjelenést. A tanácskozás fő célja, hogy az eddigi alapítványi forma (Vajdák a Romákért Alapítvány) mellett megalakuljon a Vajdák Világszövetségének Kiemelkedően Közhasznú Egyesülete, ily módon is beleillesztendő a magyar jogrendszerbe a cigányvajdaságot. Azt is fontosnak tartják a jelenlévők, hogy az egyesület tevékenyen közreműködjék a munkahelyteremtésben. Az egyesület alapszabálya értelmében a vajdák nagy hangsúlyt kívánnak helyezni a fentieken kívül a bűnmegelőzésre és a romák oktatására is, hogy "elősegítsék a többségi társadalom és a roma kisebbség békés együttélését". "Vajda nem lehet akárkiből - mondja Kállai Csaba. - Csak azok közül a cigány férfiak közül kerülhetnek ki, akiknek már az ősei is vajdák voltak, és egy adott cigány közösségen belül tekintélynek örvendenek, hallgatnak a szavukra. Elengedhetetlen a vagyoni háttér, de a lényeg, hogy a cigány hagyományok szellemében, a cigány törvény, a Romani Kris alapján éljenek. Beszélni kell a lovári nyelvet, és kiválasztottságuknak sokszor születési jelei is vannak, például foggal születnek." A vajdákat mindig népgyűlésen, "közfelkiáltással" választják - Kállai szerint így tehát minden vajdaválasztás demokratikus. Ez mindig nagy ünnepség keretében történik; a leglátványosabb kétségkívül magának Kállainak az avatása volt 2006 októberében, amikor is az FTC népligeti sportcentrumában hintók, limuzin, szép cigánylányok tánca jelentették a körítést. Vajdát leváltani elvileg nem lehet, élete végéig az marad, sőt a tisztséget legidősebb fia örökölheti, amenynyiben a fenti normáknak megfelel. A vajdák hagyományos jelképe a vajdabot és a - többnyire nyúlszőrből készült - kalap. Megválasztásától a legfőbb kötelessége, hogy az adott cigányközösségben segítse népét, érvényt szerezzen a Romani Krisnek, elsimítsa a konfliktusokat, és képviselje a cigányságot a gádzsókkal (vagyis a nem cigányokkal) szemben.

A legújabb kori vajdareneszánszot egyébként országosan ismert cigány értelmiségiek indították el (Rostás-Farkas György író szerepe megkerülhetetlen), akik a cigányság eddigi sikertelen felemelési és önszerveződési kísérletei helyett a több évszázada (a romák szerint több évezrede) létező vajdaság újjáélesztésében látták a kiutat. Többek között Kállai Kis Ernő és Bangó Margit (vagyis nemcsak oláh, hanem prominens beás és romungró cigányok) támogatásával 2005-ben megválasztották Kállait országos fővajdává, majd azóta az ország közel ezer településén alakították meg a "Vének (Bölcsek) Tanácsát", és választottak helyi vajdát - Kállai tájékoztatása szerint. A települési vajdák a megyei fővajdáknak, ők pedig az országos fővajdának tartoznak beszámolóval és engedelmességgel. Az alig pár év alatt kiépült rendszer információink szerint 300 ezer fő támogató aláírt nyilatkozatát (és adatait) tudhatja magáénak - és ezek közül 28 ezer magyar nyilatkozat. A hierarchiát és a kohéziót erősíti a megyei vajdákkal aláíratott kötelezvény és a fővajda adománylevelének átvételével egy időben letett eskü is, amikben elfogadják a köteléket, és vállalják "a cigányság érdekében" végzendő munkát. Bár megválasztása után a dunántúli vajdák egy része megkérdőjelezte, hogy Kállai az egész magyarországi cigányság legitim vezetője volna, és 2008-ban Lakatos Attila borsodi fővajdával került sajtóvitába a miskolci rendőrkapitány leváltása ügyében, mára a széthúzás megszűnni látszik.

Az általunk látott vajdatalálkozón is egyértelmű volt Kállai vezető szerepe - például egy heves vita során elég volt az addig hallgató Kállainak pár lovári mondatban nyugalomra intenie az érintetteket, hogy újra a tervezett mederben folytatódjék a tanácskozás. A vajdarendszer legitimitását azonban továbbra is sokan vitatják. Mindenekelőtt természetesen az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ), amellyel a vajdáknak gyakorlatilag semmilyen kapcsolatuk nincs. Sőt, az alapítvány szóvivője a tanácskozáson nemes egyszerűséggel bűnözőknek nevezte a cigányság jelenlegi választott vezetőit, mondván, hogy a politika uszályába kapaszkodott cigányvezérek tömegtámogatást nem tudnak maguk mögött, és ma már csak a "saját zsebük tömésével" foglalkoznak. A viszonyt jól jelzi, hogy a Magyar Narancs többszöri megkeresésére sem volt hajlandó nyilatkozni az OCÖ a vajdaságról. Más orgánumoknak adott korábbi megnyilvánulásaikból viszont kitűnik, hogy a vajdákat önjelölt, a demokráciát figyelmen kívül hagyó vezetőknek tekintik, akik csak saját politikai ambícióikat építik. Ennél is sarkosabban fogalmazott lapunknak Zolnay János szociológus, aki szerint vajdarendszer Magyarországon a polgári átalakulás óta nem létezik, és semmilyen szociológiai kutatás nem támasztja alá a továbbélését, még az oláh cigányok körében sem. A vajdaság rendszere létezése idején is a többségi társadalom találmánya volt, a vajdákat mindig a többség nevezte ki (elsősorban rendfenntartási szándékkal) a cigányság vezetőinek - magyarázza Zolnay. A mostanában "magukat vajdának hívő" embereket jó esetben jó szándékú "bohócoknak", rosszabb esetben pedig a többségi társadalom és az állam egyes szereplői (például tehetetlen önkormányzati vagy rendőri vezetők) kreatúrájának tartja. 'ket szerinte "körülbelül annyira kellene komolyan venni, mint mondjuk a magát pilisi főtáltosnak gondoló férfit". Zolnay rendkívül veszélyesnek tartja a romaügy valós problémáinak szempontjából, hogy egyre komolyabb szinten kezelik úgy a vajdákat, mintha ők bárkit is képviselnének önmagukon kívül. Kállai lapunknak határozottan cáfolt mindenféle politikai indíttatást. Mint mondta, "a vajdaság nem kíván politizálni", de mindenkivel hajlandóak együttműködni, aki ténylegesen segíteni akar a cigányság felemelésében. A fő hangsúly a cigányság körében is az öntudat erősítésén és a cigány hagyományok újjáélesztésén van. A jelenlegi cigány-magyar konfliktusokat véleményük szerint mesterségesen szítja "valaki, akinek érdeke a polgárháborús helyzet előidézése". Kállai úgy véli, legfontosabb a romák munkához juttatása, mert ezáltal tömegével lennének kiemelhetők a mélyszegénységből. Ezért kezdeményezik a mindenkori kormányoknál, hogy a fűkaszálásokat, a vasúti töltések karbantartási munkálatait országosan a vajdarendszer működtesse.

 A legsürgősebb azonban az, hogy helyet találjanak a magyar jogrendszerben a vajdaság intézményének. Ennek érdekében alakul meg az egyesület, és folyamatosan tárgyalásban vannak a rendőrséggel és a jogalkotókkal is. Ahogy fogalmazott: "hogy helyet adjanak nekünk". Nagy kérdés azonban, hogy meddig tart a lendület a szűkös anyagi források mellett. Egyelőre ugyanis "adományokból" és a kétségkívül tehetős megyei vajdák személyes vagyonából finanszírozzák a szervezést. Azt még Kállai sem tagadta, hogy az évek óta tartó fővajdai teendői (permanens országjárása) "nem tesznek jót" üzleti vállalkozásainak. Ugyanekkor úgy véli, éppen itt fogható meg a különbség köztük és az OCÖ képviselői között: a vajdák mindenhol ott vannak, "a nyomortelepen is elfogadnak egy pohár vizet", segítenek saját zsebből - míg a hivatalos cigányvezetők csak a médiával együtt érkeznek, ha szerepelni lehet. A vajdák anyagi hátteréről, vállalkozásairól, társadalmi közegéről Zolnay János szerint is keveset tudunk, de kétségkívül a cigány vállalkozók azon rétegéhez tartoznak, amely a rendszerváltozás után is sikeresen alkalmazta a főleg az oláh cigányság körében jellemző "több lábon állás" technikáját. (És azok a romák jártak a rendszerváltozással legrosszabbul, akik sikeresen integrálódtak és tették fel bevételeiket egyetlen forrásra, például az ipari munkavállalásra.) Pozitívan áll viszont a vajdákhoz a többségi társadalom. Kérdésünkre több Heves megyei és borsodi polgármester is megerősítette, hogy akár ő is támogatja a helyi szerveződést, "ha végre rendet tesznek maguk között". Valóban tudomásunk van több olyan esetről is, ahol a helyi hatalom kérte fel Kállai Csabát rendteremtésre. ' maga is mintegy referenciaként emlékszik a várpalotai esetre, ahol két helyi roma család már-már utcai harcokba torkolló konfliktusát simította el, pusztán a Romani Kris alkalmazásának meglebegtetésével. Mindez persze jelzi a köztársaság intézményeibe vetett általános bizalom gyengülését is - másfelől pedig e törvényen kívüli jogszokás hallgatólagos jóváhagyása erősítheti a gettósodás mára már kistérségi méretűvé vált folyamatát is. Ugyanakkor egyre magasabb szinten veszik komolyan a vajdákat. Olyannyira, hogy a választási év közeledtével gyakoribbá válnak a politikai csábítások is: hol direktben, az esetleges roma parlamenti képviselet ígéretével, hol indirekt módon, kedvező gazdasági lehetőségek lebegtetésével. Múltjuk van Bár a közgondolkodás egyértelműen cigány hagyományként azonosítja a vajdaság rendszerét, a cigányság múltját kutatók egy része ezt erősen vitatja. Kállai Csaba is rendszeresen hivatkozik történelmi előképeként Ladislaus vajvodára, aki 1423-ban kapott oltalomlevelet Zsigmond magyar királytól, ám sokak szerint ez az első okleveles említés nem bizonyítja egyértelműen László vajda cigány mivoltát.

Nagy Pál történész lapunknak elmondta: maga a vajda szó is szláv eredetű, és sokáig jelen sem volt a cigány nyelvben, miközben a Kárpát-medencében a középkorban általánosan használták mindenféle vezető megjelölésére. Így valószínűleg a vándorútjuk során a magyar államba érkező cigánycsoportok sikeres integrálásának érdekében terjesztette ki (mondhatni erőltette rá) a többségi társadalom a cigányokra is ezt a rendszert. A XV-XVI. században ráadásul kettős értelemben is használták az oklevelekben "a cigányok vajdája" kifejezést. Egyrészt a kisebb-nagyobb csoportok élére valóban a földjén élő cigányok köréből választott vezetőt a helyi földesúr, másrészt ugyanígy cigányvajdának nevezték azt a bizonyíthatóan magyar származású nemest is, aki egy-egy nagyobb, akár egész országrészekre kiterjedő területen volt a cigányok bírája. Az ilyen típusú vajdák kinevezésére még a Rákóczi-szabadságharc idejéből is van adatunk, sőt valószínűsíthető egy országos cigány fővajda (legalábbis időnkénti) választása. Nagy Pál szerint a cigányság a középkorban egyébként sikeresen integrálódott, hiszen hagyományos mesterségeik (fazekasság, kosárfonás, fémművesség) hiányszakmáknak számítottak. A gondok a felvilágosodással, majd főleg az ipari forradalommal kezdődtek, amikor az ilyen tevékenységeket az olcsón előállított tömegáruk kiszorították a piacról. A cigány közösségek a letelepítési kísérletekkel párhuzamosan a falusi bírók fennhatósága alá kerültek. Ezt a többség (a romungrók, vagy más néven kárpáti cigányok) el is fogadták, de más csoportoknál (földesúri támogatással) tovább élhetett a vajdaság rendszere. Ez főleg az oláh cigányok körében vált folytonossá. Egyes családok, klánok közötti konfliktusokról is tudunk ebből a korból. Ahol a vajdai intézmény megszilárdult, a cím örökölhetővé is vált a család férfi tagjai számára. Általános gyakorlat lett a jó kapcsolat ápolása a vármegyei szervek vezetőivel. Sokak szerint a vajdák hatalma is innen eredt, hiszen a belső konfliktusok rendezésében sokszor maguk mögött tudhatták a karhatalmi támogatást is. Emiatt nem is mindig voltak népszerűek a cigányok körében.

Bár hivatalosan a vajdarendszer 1856-ban megszűnt, a kutatók egy része szerint a XX. században is élt egyes néprészek körében. Ráadásul Magyarországon mind a Horthy-korszakban, mind a Kádár-korban törekedett az állam a rendszer nem hivatalos újraélesztésére: a helyi csendőr vagy rendőr mindig pontosan tudta, hogy egy adott településen ki a "vajda", kit kell megkeresni a gyorsabb ügyintézés érdekében. Erdélyben egyébként sok helyen máig háborítatlanul megőrződtek az archaikus cigány, így a vajdai hagyományok is.

A új vajdareneszánszot megalapozó Rostás-Farkasék azt hangoztatják: a vajdaság mindig is létezett, most csak a felszínre kerül. A cigányokkal foglalkozó kutatók jelentős része szerint viszont másról van szó. Mégpedig arról a körülbelül két évtizede indult ideológiai folyamatról, amelyben a cigány értelmiség identitást akar teremteni a magyarországi cigányok számára. A Nagy Pál által is "naiv tudományként" értelmezett törekvés sok hasonlóságot mutat a XIX. századi nemzetiségi ébredéssel vagy a századfordulós örmény próbálkozásokkal. Az önértékelés erősítésében meghatározó lehet a vajdaság intézménye, amely hivatkozási alap lehet a cigány együvé tartozásra, és amely példa a nemzeti különállásra.

A fővajda Kállai Csaba országos cigány fővajda 1967-ben született Újszászon, oláh cigány családban. A cigányok körében születésétől fogva kiválasztottnak tekintették, mivel burokban született és két foggal - e jelek miatt már gyerekkorától beengedték a férfiak vajdai tanácskozásaira. Szolnokon tanult lakatosnak, a Mezőgépnél, majd a vasútnál dolgozott. Húszévesen nősült, 1989-től vállalkozóként dolgozik. Apai örökségként csupán pár lovat mondhatott magáénak, de alig több mint húszévesen egy újszászi vendéglátóegység tulajdonosa lett. Érdekeltségei ma is főleg a vendéglátáshoz kötik. Két fia és két lányunokája van. Elsőszülött fia, Csaba a fővajdai cím örököse. 1994-től az újszászi cigány önkormányzat képviselőjeként politizál. 2005. május 20-án választották országos vajdának, amit 2006-ban látványos budapesti avatáson erősítettek meg. Kállainak nótaénekesként Újszászi csillagok címmel CD-je is megjelent. A Romani Kris Tévesen cigánytörvénynek vagy cigány törvényszéknek fordítják, pedig jóval több annál: erkölcsi útmutató arra, hogyan él egy igazi cigány ember. Elsősorban az oláh cigányok körében maradt meg belső szervező erőként. A Romani Krisnek egyrészt van egy erkölcsi jelentése ("a törvény"): szabályozza az alapvető együttélési normákat, a tulajdont, a házasságot, a csoport hierarchiáját. Másrészt szociális funkciót is betölt, amennyiben kötelesség a gyengék, az anyagi vagy egyéb értelemben elesettek segítése, harc esetén a kiállás a közösségért. Ismerünk olyan esetet, amikor a lakás és élelem nélkül maradt személyt naponta felváltva a közösség más-más tagja látta vendégül, amíg nem rendeződött a helyzete. De erre a hagyományra vezethető vissza a cigányok látványos kiállása konfliktus esetén a tágabb értelemben vett családtagjaik mellett. Végül a Romani Krisnek van egy konkrét testületi szerepe is: tanácskozó testületet jelent, amit hol Vének Tanácsának, hol Bölcsek Tanácsának hívnak. A férfiakból álló testület dönt a közösség ügyeiben, s tagjait, ha kell, szankciókkal sújtja. A legsúlyosabb büntetés a kiközösítés, ami gyakran tényleges elűzést is jelent. A kiközösített nem vehet részt családi ünnepségeken, és nem segíthet neki senki, mert megszűnik ember (cigány) lenni. Más kérdés, hogy a magyarországi cigányság többségét kitevő romugrók nemhogy nem érzik kötelezőnek a Romani Krist, de sokan nem is hallottak róla. Szociológiai kutatások szerint olyannyira tág kulturális szakadék van a magyarországi cigányság egyes oláh és romugró csoportjai között, hogy például gyakoribbak a cigány-magyar házasságok, mint a két cigány csoport közöttiek. A romugrók okulására, továbbá a többségi társadalomban élő, némiképp misztikus "cigánytörvénykép" tisztázása végett a vajdák könyv alakban (angolul, magyarul és lovári nyelven) is kiadnák a Romani Kris szabályait. Sőt, végső célként egyesek a magyar jogrendszerrel is összhangba hoznák.

 

Indián

A magyarországi cigányság életkörülményei

A magyarországi cigányság életkörülményei jelentősen rosszabbak Magyarország lakosságának átlagos életkörülményeinél. Többségük (egyes becslések szerint közel 90%-uk) mély szegénységben él. Életkörülményeik országrészek szerint A magyarországi cigányság életkörülményei szerint hat régióra osztható az ország.

Az első a Tiszántúl (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés), a második a Duna-Tisza köze (Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun), a harmadik a Dél-Dunántúl (Tolna, Baranya, Somogy, Veszprém, Zala), a negyedik a Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas), az ötödik a Pest környéki iparvidékek (Budapest, Pest, Fejér, Komárom-Esztergom), a hatodik pedig Észak-Magyarország.

Tiszántúl: Ebben a régióban él az ország cigányságának 25%-a. Az itt élők egyértelműen hátrányos helyzetűeknek tekinthetőek, mert itt a legmagasabb az analfabéták aránya, és az egy főre jutó jövedelem itt a legalacsonyabb. A régió északi részén nagyobb a cigányság aránya, ez a rész szegényebb is. Békés megyében a cigányok egy része a román nemzetiséghez tartozik.

Duna-Tisza köze:  A régióban a cigányság nem meghatározó nemzetiség. Életkörülményeik némileg jobbak az országos átlagnál.

Dél-Dunántúl:  A Dél-Dunántúl kis falvaiban, elsősorban az Ormánságban a nemzetiségi kultúrájukat tartó cigányok élnek (nagyszámú oláhcigányok és beás közösségek.) A rossz infrastruktúra miatti magas munkanélküliség erősen sújtja az itt élő cigány lakosságot. Számos cigány többségű település található ebben a régióban – közülük a Baranya megyei Alsószentmárton és Gilvánfa teljes egészében elcigányosodott.

Nyugat-Dunántúl:  A nyugat-dunántúli cigányságot mintegy 30 ezer fős közösség alkotja, amely a lakosság kb. 3%-át teszi ki. Életkörülményeik kissé jobbak, mint az ország többi részén élőké, bár a többségük ebben a régióban sem dolgozik, illetve sok fiatal kerüli az iskolát. Az itteni cigány lakosság mégis némileg magasabb egzisztenciális és műveltségi szinttel rendelkezik az ország többi részén élőkétől, de a fővárosi cigányok szintjét nem érik el, integrálódott társadalmi csoportról itt sem beszélhetünk.

Budapest és környéke:  Budapest környékén a legmagasabb a cigányok munkavállalása, ezért jobb anyagi körülmények között élnek, mint hazánk többi régiójában. A cigányság a népesség 4-5%-át teszi ki, ami alacsonyabb az országos átlag 6-7%-nál.

Észak-Magyarország:  Az észak-magyarországi nagy számú cigány lakos az ebben a régióban általánosan tapasztalható gazdasági válság "áldozata". A megszűnő (megszűnt) nehézipari munkahelyekről elbocsátott cigány alkalmazottak a fokozatosan kiépülő szakképzettséget igénylő szolgáltatásban nem tudnak munkát vállalni. Az itteni cigányok még az országos átlagnál is több gyermeket vállalnak, illetve itt a legnagyobb a ,,gettósodás" mértéke is. A régióban a cigány lakosság a népesség mintegy 15-18%-át teszi ki, emellett számos településen már többségbe is kerültek. Megemlítendő még a 35 ezres lakosságú Ózd is, ahol a 13 ezer fős cigány népesség a lakosság 37%-át teszi ki, ráadásul 10-20 éven belül valószínűleg itt is többségbe kerülnek.

Lakáskörülmények:  A háború utáni letelepítések, illetve a rendszerváltás utáni komoly etnikai ellentétek miatt kialakult cigánytelepek még mindig meghatározóak a cigány lakosság lakóhelyeként. Ezeken a településrészeken az infrastruktúra hiányos, folyóvíz se mindig van, csatornázás szinte egyáltalán nem jellemző, a szemétszállítás is akadozik.

Országos viszonylatban a cigány lakások kétharmada fekszik telepen és egyharmada nem telepen. A magas arány alól kivételt képez Budapest, ahol a cigány lakosság mindössze 30%-a él telepen. A nem telepen élő cigányság egy részének az életkörülménye semmilyen mértékben nem különbözik a nem cigányokétól, míg a telepek lakossága nyomorúságos körülmények között él. Ez a tagozódás mind a magyar, mind a cigány anyanyelvűeknél megfigyelhető.

Demográfia:  A cigány népesedés súlyos problémája a nagy családok kiemelkedően magas aránya. Már 1963-ban is látványos volt, hogy a cigányoknál tapasztalható átlagos családnagyság 4,52 gyermek. Ez akkor 52%-kal múlta felül az egész magyar lakosságra kiszámított átlagos családnagyságot (3,18). Viszont a várható élettartam is jóval alacsonyabb a cigányságnál, a nyugdíjas korú cigány emberek aránya elenyésző. A korosztályok ilyenfajta megoszlása okolható a rossz szociális helyzettel, de nem lehet megfeledkezni a cigányoknak a gyermekvállalást serkentő kulturális hagyományairól sem. A nagy családok miatt, illetve mert a cigány családoknál a rokonsági rendszer többnyire sokkal erősebb, mint a nem cigány családokban, sűrűn megfigyelhető, hogy egy lakásban nem két, hanem három nemzedék lakik együtt. Országos viszonylatban a cigány népesség 31%-a lakik olyan lakásokban, amelyben három nemzedék él együtt, és további 8% olyan lakásokban, amelyekben testvérek élnek együtt családjaikkal.

 

 

Egészségügy:  A cigányság nagy átlagban sokkal rosszabb egészségügyi körülmények közt él, a halálozási mutatóik jóval magasabbak a magyarok átlagénál. Egy 2008-as felmérés szerint a cigányok mindenhol jelentősen lerontják a halálozási és egyéb mutatókat. A felmérés készítői szerint ez összefüggésben van azzal, hogy minél magasabban képzett és aktívabb egy ember, annál tovább él. A cigányság mindkét adatban jelentősen elmarad az országos átlagtól.

 Iskolázás:  A tervgazdaság kiépítése idején szükség volt a cigányság letelepítésére. Ennek érdekében a cigány lakosságot is kötelezték az iskolába járásra. A folyamat rávilágított egy nagyon súlyos problémára a cigány lakosság körében, az analfabetizmusra. Ez a jelenség leginkább a keleti régiókra (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékre), azon belül a megyeszékhelyektől távol eső falvakban még napjainkban is jellemző. A főváros környéki, illetve a észak-dunántúli területeken az analfabetizmust majdnem teljes mértékben sikerült felszámolni. Jelenleg a cigányság mintegy 60%-a fejezi be az általános iskolát. Középiskolába még ennél is kevesebben járnak, és közülük is nagy számban lemorzsolódnak menet közben. Az érettségi bizonyítványt mindössze 1,8%-uk szerzi meg, míg felsőfokú végzettsége 0,2%-uknak van. Mivel a cigányok jelentős része kistelepülésen él, így a helyi általános iskolák bezárása nagyon súlyosan érinti őket.

Foglalkoztatás:  A magyarországi cigányok igen nagy hányada segélyből él, és soha nem is dolgozott. 2008 tavaszán Monok település példáján felbuzdulva egyre több település kötötte a segélyek kifizetését a közmunkához, illetve ahhoz, hogy az iskoláskorú gyerekeket járatni kell az oktatási intézményekbe.[2] Tamás Gáspár Miklós életellenesnek nevezte a döntést, míg Kolláth György alkotmányjogász megvédte azt.

Kegyelemmel teljes - Portré Farkas Flóriánról ( Mészáros János / MTI)

  Lassan követhetetlenné válik, mennyi feljelentés született az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) előző vezetése idején elkövetett vélt bűncselekmények miatt. Székházukat többször is megszállták az adónyomozók a Híd a munka világába projekt dokumentumait keresve. Farkas Flórián korábbi ORÖ-elnök bizalmasa adócsalás miatt felelhet. A roma szervezet mostani vezetése próbál mindenben elhatárolódni elődeitől, főként a fideszes színekben ma is parlamenti képviselőként dolgozó, többszörösen elítélt Farkas Flóriántól. De ki is ő valójában? Talán semmi sem fontosabb annál Magyarországon, mint hogy mi és hogyan történik a hazai cigány közösségekben. Ott, azokban a közegekben, ahol gyakorlatilag minden egyes rezdülés, napi történés meghatározza az ország egészét tekintve az oktatást, a munkaerőpiacot, a remélt gazdasági növekedést, sőt a következő évtizedek nyugdíj- és társadalombiztosításhoz kötődő ellátási rendszerét is. Egyetlen számot említek ehhez: ma az öt év alatti korosztályban már húsz százalék fölöttire becsülik a cigány gyermekek arányát.

A származásnak önmagában semmit sem kellene jelentenie, ha nem tudnánk, hogy ezek a gyermekek egészen magas hányadukban olyan közösségekből jönnek, olyan családokban nőnek fel, ahol szinte minimális a társadalmi mobilitás, illetve a beilleszkedés esélye. Nyomor a négyzeten És bár nincsenek valós, kézzelfogható számok – soha senki nem mer elmenni az adatokért –, az egyszerű hétköznapi ember is érti, látja, tisztában van azzal: ha a cigánysorokon újratermelődik, majd lassan kis túlzással élve a négyzetére emelkedik a nyomor, az aluliskolázottság, és megerősödnek az eltérő szociokulturális környezeti hatások, akkor iszonyatos tempóban nő majd az iskolából korán kimaradó fiatalok száma. És ugyanígy drámai módon nő majd azoké is, akik mindebből adódóan alig néhány évvel később képtelenek lesznek magukat eltartani, és csak a kezüket tudják kinyújtani közmunkáért és segélyért könyörögve. Közben számosan közülük már maguk is szülők lesznek a huszadik születésnapjukat megelőzően. És felesleges azon vitatkozni, hogy ez önálló joga-e bárkinek, vagy hogy szabad országban senki sem kötelezhető arra, hogy önmaga is szolidaritást vállaljon akár a többségi társadalommal is, de azt ki kell mondani sokadszor: hogy ha ez nem változik, akkor az ország biztosan a gazdasági csődbe és a kezelhetetlen társadalmi feszültségek irányába rohan, konkrétan a vesztébe. A hétköznapok embere – akár cigány, akár többségi –, ha csak grammnyi felelősséget érez magában, maga is kéri, hogy ezen változtassunk. A honi cigány elit árulása Ehhez a feladathoz viszont nem csak politikai akarat és tenger sok pénz kell. Leginkább olyan szakemberek kellenének, akik alátámaszthatják a jó politikai döntéseket, és segíthetnek jól hasznosítani a hazai és uniós fejlesztési forrásokat. Itt, ennél a pontnál adjuk fel legtöbbször azt a reményt, hogy a cigány ügy valaha is nemzeti szinten megoldható lesz majd. Éspedig azért, mert jelen pillanatban – ahogyan huszonöt éve folyamatosan – a szakemberek vannak a leginkább háttérbe szorítva ebben a témakörben.

És mindeközben a magyar társadalom jelentős részének meg csak sejtése sincs arról, milyen mértékű kontárság, hozzá nem értés és torz belső viszonyok jellemzik a hazai cigány politikai elitet, amely önmagában még csak meg sem érdemli azt, hogy elitnek hívjuk – igazi szemétdomb ez, amelyre felülni mindettől függetlenül mindig nagy boldogság az aktuális cigány vezérnek. Egészen hihetetlenül hangzik, de huszonöt éve minden egyes kormányzat hazardíroz ebben a kérdésben. Felelőtlenül és következetlenül eljárva. A kormányzat a 2010-es választásokat követően olyan szerződést kötött a hazai cigányság képviseletével megbízott Farkas Flóriánnal, hogy az abban foglaltak komoly reménnyel kecsegtettek, és sokan hitték, végre történhet valami. Oktatásügyben, a foglalkoztatás és a sport terén, egészségügyben és közösségépítésben már körvonalazódni látszódtak olyan célok, amelyekre mind a két fél felelősséget és elköteleződést vállalt. Egyetlen hibát követett el a miniszterelnök: olyan emberrel írta azt alá, aki korábban már többször is bebizonyította hozzá nem értését. De valójában ki is Farkas Flórián? Ma már mindenki tudja, hogy kicsoda is Farkas Flórián. Sokan még a közvetlen környezetéből is úgy gondolják, semmi érdemi teljesítményt nem képes semmilyen téren felmutatni, de sikerült a Fideszt ugyanúgy megvezetnie, mint annak idején az MSZP-t, szövetség született itt is és ott is – ez mindenképpen komoly tehetségre vall. Hogy Horn Gyula később megbánta-e, hogy választási együttműködést kötött vele, az egyértelműen soha nem derült ki. Ugyanígy nem vagyunk abban sem biztosak, hogy a jelenlegi kormányzat elismeri-e valaha azt, hogy nemcsak akkor hibázott, amikor Farkasnak adta a cigány ügyhöz kapcsolódó teljes befolyást, de akkor is, amikor ezen az állapoton nem mert, illetve nem akart változtatni az elmúlt évek során sem. De valójában ki is Farkas Flórián? Ki az az ember, akiről azt gondolja a kormányfő és a Fidesz felső vezetése, hogy a legmegfelelőbb ember arra a feladatra, amelynek az el nem végzése gyakorlatilag elveszejti az országot? Farkasról többféle önéletrajz kering az interneten. Az iskolai végzettsége kapcsán kevés a biztos igazodási pont, vannak, akik még az érettségi bizonyítványát is kétségbe vonják. Mások azon hitetlenkednek, hogy egyes források szerint egyetemi végzettsége mellett még óraadó is lehetett a katedrán. Persze nem pusztán az iskolapadban megszerezhető tudás érték, ugyanakkor soha nem derült ki róla, hogy önálló stratégiai elképzelései lennének a hazai cigányság felzárkóztatására.

Soha nem derült ki, hogy ért-e a közösségfejlesztéshez, tisztában van-e a gazdasági integráció fogalmával, mennyit ért a szociológiához, vagy hogy olvasta-e valaha bármelyik uniós forrásokat meghatározó fejlesztési tervet. De még az sem, hogy egyáltalán képes lenne-e felsorolni az uniós tagállamokat. (Interjút hiába kérünk tőle.) Kegyelem Göncz Árpádtól Ugyanakkor azt biztosan tudjuk, hogy több olyan büntetőügy is történt a múltban, amelynek egyértelműen a részese volt. Ezek között akad olyan, amelyet harminc évre titkosítottak, és akad olyan is, amelyet azért nem folytattak le, mert Göncz Árpád akkori köztársasági elnök még a nyomozási szakban köztársasági kegyelemmel mentette fel a megvádolt roma vezetőt. Több mint beszédes az a nyílt titok is, hogy a háta mögött kormányzati körökben is csak „kegyelmes úrnak” hívják, ezzel is egyértelművé téve, hogy a korábbi eljárások billoga nem mosható le soha már. Farkast sokan bosszúállónak és kizárólag a saját rövid távú céljait szem előtt tartani képes embernek tartja szinte minden hazai roma szervezet vezetője. Talán ez is az oka annak, hogy bár folyamatosan protestálnak ellene a különféle cigány tömörülések tagjai, mindig akad valaki magasabb szintről, aki kiáll mellette, és pajzsra emeli. Ugyanakkor valódi cigány közösségekben ritkán jelenik meg – a hétköznapok nyomorával nem akar találkozni.

Érdekes az a szóbeszéd is, amely szerint személyi kérdésekben vétójoga van a miniszterelnöknél. Ez magyarázatot adna arra, miért nem kapnak esélyt olyan személyek is a kormányzati feladatokban való érdemi részvételre, akik méltó követői lehetnének a Fidesz korábbi EP-képviselőjének, a két ciklust is kiváló szakmaisággal fémjelző Járóka Líviának. Meg kell jegyezni még, hogy az egészen 2014 őszéig általa vezetett Országos Roma Önkormányzat tökéletes szervezeti megjelenítése annak, ami ő maga is: kevés a képzett, diplomás, idegen nyelveket beszélő szakmai munkatárs, miközben milliárdok sorsa múlna azon a munkán, amelyet nekik kellene elvégezniük. Az elmúlt hónapok gyanús történései (feljelentések, iratlefoglalások, különböző nyomozó hatóságok megjelenése és eljárásai) pont azt támasztják alá, hogy szakmai munka ebben a formában nem is várható el a szervezetben. Komoly félelem, hogy a kormányok a jövőben sem kívánnak változtatni azon a gyakorlaton, amely eddig is segített abban, hogy elmaradjanak az érdemi lépések a hazai cigányság legnagyobb legitim képviseleti szervének munkájában: válassz egy kompromittálható roma vezetőt, majd hagyd, hogy a sokba kerülő szakmaiságot messze űzze a közgondolkodásból! Nincs más hátra, a társadalom egészének kell kikövetelnie a jövő kormányától, hogy politika helyett a szakmaiság legyen a mérvadó cigány ügyben. Máskülönben nincs kegyelem. Sem Farkasnak, sem a hazai cigányságnak, sem az ország egészének

„Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!” Nemzetközi Roma Nap 2015 április 08.

Április 8-án a budapesti Nagykörúton plakátokon és hangosbemondón keresztül elevenedtek meg a magyar történelem fontos roma alakjai.

„Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok!” – ez a mondat negyedszázada a marosvásáhelyi vérengzés idején hangzott el, amikor a város magyar lakosságát a környező falvakból odasiető cigányok védték meg a lincselni készülő tömegtől.

Puczi Béla, a marosvásárhelyi fekete március egyik kulcsszereplője is látható a plakátokon a fővárosi villamosmegállókban.

 A Nemzetközi Roma Nap alkalmából civil szervezetek fogtak össze a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvánnyal, a Fővárossal és a Budapesti Közlekedési Központtal. Többek között Farkas János, olimpiai aranyérmes focista,

 Szabó Ilona, ‘56-os forradalmár és Cziffra György, világhírű zongoraművész t

örténetén keresztül mutatják meg, hogy a romák milyen különböző területeken gazdagították a magyar társadalmat és kultúrát.

 

A plakátkampányhoz kapcsolódóan április 8-án kisfilmeket is vetítenek a közmédia csatornáin és a kereskedelmi televíziókban. A legendás és hétköznapi emberek történetei rávilágíthatnak arra, hogy a romák és nem romák múltja és jelene mennyire összefonódik. A romák első világkongresszusán 1971-ben a több mint húsz országból érkezett küldöttek április 8-át a Nemzetközi Roma Napnak nyilvánították. Több fontos, a roma közösségeket erősítő döntés is született itt, többek között a roma himnusz és zászlót is itt fogadták el.

 

INDIÁN